A viszlát ereje

Angol dalok, magyarul, két autentikus műfordító géniusz keze alól. Máshol még kiadatlan művek is, csak itt.

szombat, november 12, 2005

Jó éjt / Will you?

Ahogy a kávédat iszod, ahogy a teámat kortyolom,
Olyan hűvösek vagyunk: hogy ebből mi lesz?
Egyre inkább érzem, hogy késő már,
És szétfeszít a kérdés: maradsz-e, maradsz-e,
Vagy csak udvariasan jó éjt kívánsz.

Egy kicsit közelebb csúszom hozzád, bár nem igazán értem miért teszem
Érzem minden rezdülésedet, a teám feldöntöm, milyen szeles lány!
És egyre inkább érzem, hogy késő már,
És szétfeszít a kérdés: maradsz-e, maradsz-e
Vagy csak udvariasan jó éjt kívánsz.

És megérintődünk, túlzottan is,
Ez a réges-régen várt pillanat,
Melytől reszketek, melytől remegek,
Egy olyan bizonytalan pillanat,
Egy annyira várt pillanat,
Melyről nem tudom, hogy te is ennyire vártad-e?

Vesd le a jégpáncélt magadról,
Karolj át, hadd érezzem, hogy újra egész vagyok
Mondd el a titkaidat, énekelj nekem,
Énekelj ezen a csendes hajnalon
De egyre inkább érzem, hogy késő már,
És szétfeszít a kérdés: maradsz-e, maradsz-e
Vagy csak udvariasan jó éjt kívánsz.